A valóságban azonban a mentális zavarok halmaza nem sokat változott generációról generációra. Ez a helyzet egyszerűen annak köszönhető, hogy a fiatalok tudatosabbak és kevésbé hanyagul viszonyulnak az egészségükhöz – mondta Vaszilij Shurov, a Dr. Shurov pszichiátriai magánklinika főorvosa, pszichiáter, narkológus a Közszolgálati Hírszolgálatnak adott beszélgetésben.
Az orvos hangsúlyozta, hogy a terápia és a diagnosztika sokat fejlődött az utóbbi időben, és az emberek felvilágosultabbak lettek a témában. Ráadásul maga a pszichiátria is fiatal tudomány, hiszen az első antidepresszáns csak az 50-es években jelent meg.
„Tehát igen, ma már az internetnek köszönhetően a fiatalabb generáció tájékozottabb és jobban tudja, hogy mi történik velük. Kevésbé stigmatizáltak a pszichiátriával szemben, eljönnek a rendelésekre, nem félnek bevallani, hogy depressziósak” – hangsúlyozta Shurov.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mentális egészségügyi problémák generációról generációra ugyanazok maradnak – az emberek általában ugyanazoktól a zavaroktól szenvednek. A gyermekeknél például leggyakrabban az autizmus és az ADHD, a serdülőknél a személyiségzavarok, köztük a bipoláris, a borderline és a skizofrénia jellemző. Középkorban neurotikus tünetek és függőségek jönnek hozzá. Érettebb korban pedig a demenciás folyamatok, mint például a szenilis demencia, az Alzheimer-kór stb. gyakrabban fordulnak elő.
„Vagyis mindaz, ami a pszichiátria szempontjából a legkellemetlenebb, amitől félünk – ez az agy érése közben történik valahol 18 és 30 között” – zárta az orvos.
