Idővel ezek az ismétlődő mondatok megerősítik a negatív gondolkodást.
A negatív belső párbeszéd végül szokássá válik / Fotó: pixabay.com
A tartósan negatívan gondolkodó emberek gyakran használják ugyanazokat a mondatokat, amelyek pesszimista életszemléletet alakítanak ki, és megakadályozzák a nehézségekkel való megbirkózást. Ilyen következtetésekre jutottak pszichológusok, akikre a YourTango című kiadvány hivatkozik.
A szakértők szerint a negatív belső párbeszéd idővel szokássá válik. Bizonyos gondolatok állandó ismétlődése kudarcélményt alakít ki, ami miatt az ember nehezebben hoz döntéseket, próbál ki új dolgokat és alkalmazkodik a változásokhoz.
Idővel ezek az ismétlődő mondatok megerősítik a negatív gondolkodási mintákat. Részeivé válnak annak, ahogyan a személy magyarázza a kudarcokat, a kapcsolatokat és még a hétköznapi eseményeket is.
Íme 11 olyan mondat, amelyet a negatív gondolkodású emberek újra és újra ismételgetnek.
1. „És mi értelme?”
Ez a mondat gyakran akkor hangzik el, amikor már eldőlt, hogy az erőfeszítések nem fognak semmin sem változtatni. Ez a reakció a szerzett pesszimizmushoz társul, amikor az eredményt veszteségként érzékelik.
Ha az emberek meg vannak győződve arról, hogy cselekedeteik nem fognak változást hozni, akkor nem tesznek több erőfeszítést a nehéz problémák megoldására. A „mi értelme?” kérdés feltevése a kockázat vagy a felelősség elkerülésének egyik módja lehet. Segít előre csökkenteni az elvárásokat, és megóv a csalódástól, de idővel észrevétlenül korlátozza a lehetőségeket.
2. „Mindig ez történik velem.”
A negatívan gondolkodó emberek az egyéni kudarcokat gyakran személyes szerencsétlenség mintájaként értelmezik. A pszichológusok ezt a tendenciát túlgeneralizációnak nevezik, amikor egy-egy kellemetlen esemény egy globális személyes történet következményévé válik.
Amikor valaki azt mondja, hogy „ez mindig velem történik”, valójában sok különböző eseményt von össze egyetlen kategorikus következtetéssé. Ez a megfogalmazás egy olyan ördögi kör érzését erősíti, amelyből nincs kiút.
3. „Soha semmi sem sikerül.”
Ez a mondat a komplexitás globális megértését tükrözi. Ahelyett, hogy bármelyik helyzetet értékelnénk, magát az életet csalódások állandó sorozatának tekintjük.
Az ilyen negatív általánosítások torzíthatják a valóság érzékelését. E mondat gyakori ismétlésével az ember öntudatlanul figyelmen kívül hagyhatja a pozitív példákat. A sikerek véletlennek tűnnek, a kudarcok pedig véletlennek. – A program fő célja egy új megközelítés kialakításának elősegítése.
4. „Az ember a legszörnyűbb teremtmény.
Az ehhez hasonló kijelentések a környező társadalommal szembeni növekvő cinizmusra utalnak. A szociálpszichológiai kutatások azt mutatják, hogy amikor az emberek ismételten csalódást élnek át a kapcsolataikban, közös védekező hiedelmeket kezdenek kialakítani az emberi természet „szörnyűségéről”.
Kezdetben ez a mondat lehet, hogy csak érzelmi reakció az ingerültségre. Rendszeres ismétlése azonban tartós attitűdddé változtathatja. Ennek eredményeként az ember a gyanakvás vagy az ingerültség prizmáján keresztül kezd másokat érzékelni, ami megnehezíti a kapcsolatok építését. Ha valaki a legrosszabbat várja az emberektől, gyakrabban kezdi észrevenni az ilyen megnyilvánulásokat.
5. „Tudtam.”
Ez a mondat utólagos pesszimizmust tükröz. Amikor valami rosszul sül el, az illető azt bizonyítékként állítja be, hogy a negatív várakozásai végig igazak voltak.
Kutatások igazolják, hogy az emberek hajlamosak jobban emlékezni azokra az információkra, amelyek megerősítik a már meglévő hiedelmeket. A „Tudtam” kifejezés megerősíti az elkerülhetetlen csalódás érzését. Ahelyett, hogy elemezné a helyzetet, minden eseményt egy negatív forgatókönyv megerősítésévé változtat.
6. „Olyan szerencsétlen vagyok”.
Ez a fajta terminológia úgy mutatja be az életet, mint valami olyasmit, ami megtörténik az emberrel, nem pedig mint olyasmit, amit befolyásolni tud. A kutatások azt mutatják, hogy azok az emberek, akik az eredményeket főként külső tényezőknek tulajdonítják, gyakran érzik úgy, hogy csökkent az autonómiájuk a döntések meghozatalában.
A „csak peches voltam” kifejezés ártalmatlanul hangozhat, de állandó ismétlődése azt a hitet tükrözi, hogy ami történik, az független a személyes cselekedetektől. Amikor a kudarc univerzális magyarázattá válik, az erőfeszítések értelmetlennek kezdenek tűnni.
7. „Nem fog sokáig tartani.”
Még a pozitív élmények is átmenetinek tűnhetnek egy negatív hozzáállású ember számára. Ahelyett, hogy élvezné a jó pillanatokat, előre láthatja azt a pillanatot, amikor minden újra összeomlik.
A pszichológusok ezt védekező pesszimizmusnak nevezik, egy olyan stratégiának, amelyben a legrosszabbra való várakozást az érzelmi felkészülés egyik módjának tekintik. A „nem fog sokáig tartani” kifejezés segít elhatárolódni a reménytől, de megakadályozza azt is, hogy az ember teljes mértékben átélje a pozitív érzelmeket.
8. „Miért is próbálkoznék?”
Ez a mondat a csüggedésnek egy mélyebb formáját tükrözi, mint az egyszerű frusztráció. Arra utal, hogy maga az erőfeszítés értelmetlennek tűnik.
Amikor az emberek állandóan kudarcra számítanak, a cselekvési hajlandóságuk jelentősen csökken. Ez a hozzáállás megjelenhet egy nehéz tapasztalat után, de ha szokássá válik, komolyabb belső állapotot jelez.
9. „Ez csak ma történhet meg”.
Egy negatív életszemléletű ember számára az apró bosszúságok gyakran szimbólumokká válnak. Egy késő vonat vagy egy hosszú sorban állás megerősítésnek vehető, hogy a nap tönkrement.
Azok az emberek, akik a negatív részletekre összpontosítanak, akaratlanul is megerősíthetik a kisebb bosszúságok jelentését. Ennek eredményeképpen az átmeneti kellemetlenségeket komolyabb problémák bizonyítékaként kezdik felfogni.
10. „Senkit sem érdekel”.
Ez a mondat gyakran a személyes elszigeteltség vagy frusztráció érzését tükrözi. Az emberek rendkívül érzékenyek a társadalmi elutasítás érzésére. Amikor valaki ismételten azt mondja, hogy „Senkit sem érdekel”, lehet, hogy mélyebb frusztrációt fejez ki a társadalmi támogatás vagy elismerés hiánya miatt.
A probléma az, hogy egy ilyen kijelentés abszolútnak hangzik. Nem hagy teret az árnyalatoknak, és megerősíti azt az érzést, hogy nem tudunk kapcsolatot teremteni másokkal. Idővel ez növelheti az emberek közötti érzelmi távolságot.
11. „Én csak reálisan látom a dolgokat.”
Talán a leggyakoribb mondat, amellyel az emberek a negatív életszemléletüket védik.
Néha az emberek a negatív életszemléletet realizmusnak nevezik, hogy megvédjék magukat a csalódástól. Ez a magyarázat logikusan és racionálisan hangzik, de ennek a kifejezésnek a rendszeres ismétlése gyakran olyan világnézetre utal, amely már azelőtt kudarcot vár, hogy reális okai lennének. Ez egyfajta pajzzsá válik, amely a negatív hozzáállást védi.
Emellett a szakértők megjegyzik, hogy a pesszimista hozzáállás gyakran a legrosszabbra való várakozással jár együtt. A pszichológusok szerint az ilyen attitűdök komolyan befolyásolhatják az érzelmi állapotot és az életminőséget. A negatív belső párbeszéd azonban fokozatosan megváltoztatható, ha megtanuljuk észrevenni az ilyen gondolatokat, és optimistább és konstruktívabb helyzetértékeléssel helyettesítjük őket.
A boldogtalan emberek hajlamosak a negatív szokásokra
Pszichológusok 11 olyan szokást azonosítottak, amelyet a boldogtalan emberek szinte mindig elkövetnek, mielőtt elhagyják a házat, a telefonjuk állandó ellenőrzésétől kezdve a véletlenszerű problémákon való gondolkodásig. Ezek az apró negatív szokások és hozzáállások rutinná válhatnak, és ronthatják a pszichológiai jólétet.
A pénzügyi siker gyakran a mindennapi életünkben ápolt szokásainkon múlik. Bár a rendszerszintű tényezők kétségtelenül befolyásolják a gazdasági stabilitást, bizonyos viselkedési formák jelentősen befolyásolhatják pénzügyi pályánkat.
