Az étkezési zavarok rejtett formái sokáig „egészséges életmódnak” és „helyes táplálkozásnak” álcázhatják magukat. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány figyelmeztető jelet, amire érdemes odafigyelni.
1. Az étellel kapcsolatos gondolatok túl sok időt vesznek el
Állandóan azon kezdesz el gondolkodni, hogy mit fogsz enni, és mikor fogod megenni. Az állandó kalóriaszámlálás, a szigorú étkezési tervek, a speciális alkalmazások és a konyhai mérlegek válnak a normává. Az étrendre való odafigyelés önmagában teljesen normális. De ha az étkezés válik az egyik fő témává, ami köré a napot szervezzük, az a túlzott kontroll jele lehet.
2- A testmozgás kínzó kötelezettséggé válik
A fizikai aktivitás általában a jó közérzettel és a mozgás örömével társul. Az étkezési zavarok esetén azonban a sport a rendszer kötelező részévé válik, amelyet soha nem szabad kihagyni. Ha a testmozgás bűntudatot vagy szorongást okoz, és a testmozgást az evés kompenzálásának módjaként érzékeljük, ez egy piros zászló.
3. A testsúly befolyásolja az önbecsülést
A mérlegen lévő szám közvetlenül kezdi befolyásolni a hangulatot. Ha a súly csökken, az ember elégedettnek és magabiztosnak érzi magát. Ha nő, az ember ingerültséget vagy csalódottságot érez. Idővel kialakul az az érzés, hogy az ember saját értéke ezektől a mutatóktól függ. És ez messzire vezethet.
4. Szigorú étrendi szabályok alakulnak ki
A diéta fokozatosan mindenféle korlátozást alakít ki. Ezek lehetnek bizonyos ételek tiltása vagy az étkezési időkre vonatkozó szigorú szabályok. Egy táplálkozási rendszer csak akkor lehet hasznos, ha rugalmas marad. Amikor azonban a szabályok bármilyen megszegése erős bűntudatot okoz, valamin változtatni kell.
5. Az evés elkezdi befolyásolni a társadalmi életet
Az is előfordulhat, hogy az illető elkezdi kerülni az olyan összejöveteleket, ahol nehezen tudja kontrollálni az ételfogyasztását. Például valaki nem hajlandó étterembe vagy családi ünnepekre menni. Az utazás és a nyaralás is feszültséget okoz, ha nem biztos, hogy a megszokott diétát és edzésrendet be lehet tartani.
6. Az ételek a stresszel való megküzdés egyik módjának bizonyulnak
Néha az étel érzelmi támaszként kezd működni. Egy nehéz nap vagy egy konfliktus után akkor is vágyunk az evésre, ha nincs fizikai éhség. A megkönnyebbülés általában rövid ideig tart, és később bűntudat jelentkezhet. És ez így megy tovább és tovább.
7. A testet projektként érzékeljük
Még ha valaki jó formában van is, lehet, hogy elégedetlen a külsejével. Mindig van egy új cél: még többet fogyni, „karcsúsodni”, megváltoztatni az izom-zsír arányt. Ennek eredményeképpen a testen való munka folyamata szinte folyamatos lesz, és a gondolat, hogy valamit megváltoztassunk magunkon, megszállottá válik.
8. Megjelenik a vágy, hogy „kompenzáljuk” az étkezést.
Egyes étkezések után az étrend korlátozására vagy a fizikai aktivitás növelésére irányuló vágy jelentkezik. Például előfordulhat, hogy valaki „kompenzációs” étkezést vagy extra testmozgást szeretne, ha egy barátjánál megeszik egy „extra” brownie-t, vagy lefekvés előtt megiszik egy üdítőt.
9. Az evést feszültség kíséri
Az evés kétségeket és túlzott belső kontrollt okozhat. Folyamatosan olyan kérdések merülnek fel a fejében, mint például: „Elég kicsi ez az adag?”, „Túl kalóriadús volt ez az ebéd?”, „Ez a kis desszert hízáshoz vezet?”. Idővel az evés folyamata egyre több szorongást generál.
